A 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet szól az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről.

A támogatás igénybevételének feltételei

A támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki:

· a földterületek hasznosításával összefüggésben felmerülő költségeket illetve kockázatot viseli;

· a célprogramba bevont területen a teljes támogatási időszak alatt jogszerű földhasználó;

· megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek.

Azon területek után vehető igénybe támogatás, melyeken:

· a területet a célprogramban előírtaknak megfelelően hasznosítják;

· az egy célprogramba bevitt földterület mérete eléri a célprogramonként meghatározott minimálisan támogatható terület nagyságát, de nem haladja meg a célprogramonként meghatározott maximálisan támogatható terület nagyságát.

· szántóföldi és gyepgazdálkodási célprogramok esetében: legalább 1 ha a támogatható terület;

· ültetvény célprogramok esetében: legalább 0,5 ha a minimálisan támogatható terület.

Állatállomány nyilvántartása

A jogosultsági feltételként szerepeltetett állatállománynak a támogatást igénylő tenyészetében kell szerepelnie. Tehát az állatok tartójaként a támogatást igénylőnek a támogatási időszak teljes időtartama alatt szerepelnie kell a kötelező nyilvántartási rendszerekben (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer [ENAR] és Tenyészet Információs Rendszer).

A támogatási kérelem benyújtása

A támogatási kérelmeket elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani 2009. június 1. és 30. között. A kérelemben a célprogramba bevonni kívánt területek nagyságát kell feltüntetni fizikai blokkonként.

A támogatási kérelem benyújtása során mellékelni kell

· a támogatási rendelet melléklete szerinti, a kérelem pontozásához szükséges dokumentumokat (pl.: agrárfelsőfokú végzettségről bizonyítvány másolata, szaktanácsadóval kötött szerződés másolata);

· az egyes célprogramok igénybevételéhez szükséges csatolandó igazolásokat (pl.: tanyás gazdálkodásnál a tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát).

A támogatási kérelemhez nem kell mellékelni a blokktérképet, valamint a területhasználatra vonatkozó földhaszon bérleti szerződéseket.

A támogatási kérelem elektronikus fogadásának tényét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) automatikus értesítéssel igazolja.

A támogatási kérelmet az arra vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig vissza lehet vonni. Ha a támogatást helyt adó vagy részben helyt adó határozat már jogerőre emelkedett, a támogatásból csak a terület teljes visszavonásával lehet kilépni. Amennyiben a visszavonás azután történik, hogy a területre az AKG kifizetés már megtörtént, úgy a kifizetett összeget vissza kell fizetni.

A támogatási időszak az ötéves célprogramok esetében 2009. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig tart. A környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében a támogatási időszak 2009. szeptember 1-től 2019. augusztus 31-ig tart.

 

Területazonosítási kérelem benyújtása

A területazonosítási kérelmet a támogatási kérelemre hozott helyt adó vagy részben helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül elektronikus úton kell benyújtani az MVH részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a támogatási határozattal előzetesen jóváhagyott terület(ek) legalább 3 méter pontossággal megadott EOV koordinátáit.

A területazonosítási kérelem részeként nem kell benyújtani a mérési jegyzőkönyv másolati példányát. A mérési jegyzőkönyvet azonban meg kell őrizni, mert az MVH felszólíthatja gazdálkodót a jegyzőkönyv másolatának benyújtására, illetve helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja azt.

A területmérés költségeinek ellentételezésére minden egyes gazdálkodó 20 eurónak megfelelő

forintösszegre jogosult, továbbá 2 eurónak megfelelő forintösszegre hektáronként, amely összeget nem kell számlával alátámasztani. A jogosult összeg az első gazdálkodási évre jutó

támogatással egyidejűleg kerül kifizetésre.

 

Kifizetési kérelem benyújtása

Kifizetési kérelmet az nyújthat be, aki rendelkezik a területazonosítási kérelemre hozott jóváhagyó vagy részben jóváhagyó határozattal.

A kifizetési kérelmet 2010-től évente, az egységes kérelem részeként, május 15-ig kell elektronikusan benyújtani. A kifizetési kérelmet május 15-ét követően további 25 napig lehet még benyújtani, ugyanakkor a támogatás mértéke a vonatkozó EK rendeletek alapján munkanaponként napi 1%-kal csökkentésre kerül.

A kifizetés a területazonosítási kérelemre hozott határozatban jóváhagyott EOV koordináták által beazonosított területeken, táblaszinten igényelhető.

 

A gazdaság teljes területén betartandó előírások

· a teljes támogatási időszak alatt a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírások részét képező Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ), valamint a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) betartása;

· a teljes támogatási időszak alatt a tápanyag-gazdálkodásra és a növényvédőszer használatra vonatkozó, a támogatási rendeletben meghatározott minimumkövetelmények betartása;

· gazdálkodási napló vezetése.

 

Szántóföldi célprogramok főbb előírásai

A szántóföldi célprogramok esetében fontos előírások:

· a talajvizsgálatra és tápanyag-gazdálkodási tervre alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás alkalmazása;

· a földhasználati terv készítése és végrehajtása;

· a vetésváltás szabályainak betartása;

· a vetésszerkezeti előírások betartása;

· kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszerek alkalmazása;

· az előrejelzésre és megelőzésre alapozott növényvédelem.

Fontos, hogy egyes előírások teljesítése csak akkor minősül teljesítettnek, ha azok elvégzéséről a támogatásra jogosult az MVH-t értesíti. Ilyen előírás a zöldtrágyázás elvégzése, a másodvetésű növény termesztése illetve a középmély szántás munkálatának elvégzése.

 

Gyepgazdálkodási célprogramok főbb előírásai

A gyepgazdálkodási célprogramoknál nagyon fontos feltétel, hogy a gazdálkodó rendelkezzen a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállománnyal. A legeltethető állatfajok közé általánosságban a szarvasmarhafélék, a lófélék, a juh és a kecske tartozik, de minden célprogramban eltérhet. A gyepterületeket legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani. A csak kaszálásos hasznosítás során is rendelkezni kell a szükséges legeltethető állatállománnyal, de ebben az esetben az állatokat nem legeltetik. A gyepeket nem szabad túllegeltetni. A túllegeltetés ténye a gyep felszínén okozott károsodás alapján kerül megállapításra a helyszíni ellenőrzések során. A legeltetéssel történő hasznosítás esetén is engedélyezett az egyszeri kaszálás, a kaszálásos hasznosítás során azonban a gyepet legalább kétszeri kaszálással kell hasznosítani, amelybe az őszi tisztító kaszálás is beleszámítható. Mindkét esetben tilos a felülvetés, a vegyszeres gyomirtás, a műtrágyázás, az öntözés. A gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok esetében a fentieken túl minden kaszálás során madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni vadriasztó lánc használatával együtt. Ezeknél a célprogramoknál természetvédelmi okokból nem kötelező az évente kétszeri kaszálás, elegendő egy is.

Ültetvény célprogramok főbb előírásai

Az ültetvény célprogramoknál talajvizsgálatra és levélanalízisre alapozott tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni vagy készíttetni. A szántóföldi célprogramokhoz hasonlóan itt is csak környezetkímélő besorolású növényvédszerek alkalmazhatóak és a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni. Új elem az előírások között, hogy különböző mennyiségben szexferomon csapdákat és madárodúkat kell elhelyezni az ültetvényben.

 

Gazdálkodási Napló vezetése

Az AKG támogatásban részesülő gazdálkodóknak gazdaságuk teljes területére vonatkozóan Gazdálkodási Naplót kell vezetniük. A naplót papír alapon és elektronikus formában is lehet vezetni. Beküldeni elektronikus úton a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalhoz (MgSZH) csak bizonyos adatokat szükséges, minden lezárt gazdálkodási év után szeptember 1. és november 30. között. A teljes Gazdálkodási Napló vezetése kötelező, hiszen a helyszíni ellenőrzés a Gazdálkodási Napló eredeti példánya alapján történik. A napló eredeti példányát, elektronikusan vezetett napló esetében pedig az adott gazdálkodási év lezárását követően kinyomtatott példányát a támogatási időszak végét követő második gazdálkodási év végéig meg kell őrizni.

Kötelező képzés

Az AKG támogatásban részesülő gazdálkodóknak kötelező részt venniük a 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet alapján szervezett AKG képzéseken, melyen az előírások betartásához, az agrár-környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó ismereteket kapnak. A támogatási időszak alatt két képzési időszak lesz, a gazdálkodóknak mindkét képzési időszak folyamán részt kell vennie egy-egy képzésen. Az első képzési időszak a támogatási időszak első két gazdálkodási évét, míg a második képzési időszak a fennmaradó három gazdálkodási évet öleli fel. Vállalkozások, szervezetek esetében a képzésen a kijelölt alkalmazottnak, tagnak kell részt vennie a képzéseken. Családi gazdálkodás esetén családi gazdaság tagja is részt vehet a képzésen.

Vetésszerkezetre vonatkozó előírások

A szántóföldi célprogramok esetében célprogramonként meghatározott vetésszerkezeti előírások a kötelezettségvállalás teljes időszakára vonatkoznak, ezért nem a gazdaság teljes területére vonatkozóan, csak a célprogramba bevitt területeken kell betartani azokat.

A vetésszerkezetet a főnövények vonatkozásában kell teljesíteni, ezen előírás teljesítésekor a másodvetés nem fogadható el.

A gazdaságnak a támogatásba be nem vont területein a gazdálkodó az ökológiai és ökonómiai

szempontok mérlegelése után szabadon dönthet a vetésszerkezetről.

Földhasználati terv

A szántóföldi célprogramok esetében a gazdálkodóknak évente, célprogramonként külön földhasználati tervet kell készítenie. A földhasználati tervben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként kell feltüntetni az egyes táblák esetében a már vetett előveteményt és a hasznosításra kerülő főnövények körét. Továbbá az adott célprogramban rögzített vetésszerkezeti előírások szerinti növénykultúra csoportok esetében meg kell határozni a területnagyságot, az adott gazdálkodási évre vonatkoztatott százalékos részarányt, valamint a támogatási időszak teljes egészére vonatkoztatott százalékos részarányt.

A tervet évente szeptember 30-ig, vagy a főnövény betakarítását követően kell elkészíteni az adott gazdálkodási évre vonatkozóan.

Vetésváltási szabályok

A talaj tápanyagtartalmának kiegyensúlyozott hasznosítása érdekében és növényvédelmi szempontok alapján táblaszinten vetésváltási szabályokat kell betartani, melyek teljesítésénél a másodvetést is figyelembe kell venni.

Ezek a szabályok az alábbiak:

cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt csak egyszer termeszthető 4 éven belül;

napraforgó csak egyszer termeszthető 5 éven belül;

szárazborsó csak egyszer termeszthető 5 éven belül;

két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie;

lucerna után hüvelyes növény nem termeszthető;

az alábbi növények nem követhetik egymást a vetésváltásban: szója, olajrepce, napraforgó.

Talajvizsgálat

Talajvizsgálatot csak a szántóföldi és az ültetvény célprogramoknál kell végeztetni. Minden esetben bővített vizsgálat szükséges. A talajvizsgálatokat első alkalommal a támogatási időszakot megelőző gazdálkodási évben, vagy az első gazdálkodási évben, második alkalommal a célprogram utolsó gazdálkodási évében kell végeztetni.

Az NVT AKG intézkedésben részt vevő gazdálkodók esetében az ötödik gazdálkodási évben, vagyis a 2008. szeptember 1. és 2009. augusztus 31. között végzett, az adott földterületre vonatkozó teljes vagy bővített talajvizsgálat eredménye jelen célprogramok esetében elfogadásra kerül.

Az átlag talajmintákat 5 hektáronként kell venni, az öt hektárnál kisebb kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek esetében elegendő egy mintavétel. A talajmintavételt bárki elvégezheti a támogatási jogszabály mellékletében foglalt követelmények alapján.

Tápanyag-gazdálkodási terv

A talajvizsgálatok eredményei alapján évente, célprogramonként külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és végrehajtani. Ha nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, mert nem készült el időben a laboratórium a vizsgálatokkal, úgy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a területre vonatkozó öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmény felhasználásával, vagy a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigénnyel kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet.

Ültetvények esetében a tápanyag-gazdálkodási terv készítésénél a levélanalízis eredményeit is figyelembe kell venni.

A tervet évente szeptember 30-ig, vagy a főnövény betakarítását követően kell elkészíteni az adott gazdálkodási évre vonatkozóan.

A tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtása annyit tesz, hogy az abban meghatározott kijuttatandó hatóanyag dózisokat túllépni nem lehet, vagyis szankció a tervben meghatározott dózisokat meghaladó tápanyag-kijuttatás esetén jár. A tápanyag-gazdálkodási terv kijuttatható hatóanyagok maximális mennyiségére vonatkozó adatait – elektronikus úton – kell benyújtani az MgSZH-hoz évente a gazdálkodási naplóval egyidőben, a terv eredeti példányát azonban a támogatási időszak végéig meg kell őrizni.

Monitoring adatszolgáltatás

Az ÚMVP AKG támogatásban részt vevő ügyfelek között két, egymástól független monitoring tevékenység fog folyni:

1./ Minden, az ÚMVP támogatásában részesülő ügyfelet a program pénzügyi forrásainak felhasználásával megvalósított projekt esetén rendszeres monitoring adatszolgáltatási kötelezettség terhel, melynek részletes szabályait az 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet állapítja meg.

2./ A célprogram előírások gazdasági és környezeti hatásainak vizsgálata érdekében az FVM hatásindikátor monitorozó rendszert kíván működtetni az intézkedés teljes időtartama alatt. A hatásindikátor monitorozó rendszer nem terjed ki az összes AKG támogatottra, a támogatásra jogosultak közül bizonyos szempontok figyelembevételével az intézkedés keretében támogatott összterület 10%-ának megfelelő mintasokaság kerül kiválasztásra. A hatásindikátor monitorozó rendszerben résztvevő gazdálkodónak együtt kell működnie a rendszert működtető szervezettel, részére a kért adatokat meg kell adnia, és a területén végzett vizsgálatokban közre kell működnie.

 

Összeállította: Agócs Bernadett- ÚMVP tanácsadó

Tel: 30/ 298-2322

E-mail: agocs.bernadett@agrarkamra.hu