Kunbaracs akadálymentes honlapja

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás területméréssel kapcsolatos elõírásai
date 2011-03-24

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 60/2009. (IX. 3.) közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletben foglalt területazonosítási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos információkat, területmérési jegyzőkönyv ellenőrzésekor elvárt tartalmi és formai követelményeket szabályozza.

Az előzetesen jóváhagyott területeket tartalmazó, a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkező előzetesen támogatásra jogosultnak a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül elektronikus úton területazonosítási kérelmet kell benyújtania az MVH részére, amely tartalmazza a támogatási határozattal előzetesen jóváhagyott, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület(ek) legalább 3 méter pontossággal megadott EOV koordinátáit.

(kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület: egy célprogramba bevitt és egy egységként meghatározott, összefüggő, egy fizikai blokkon belüli, jól láthatóan elkülönített földterület)

Valamennyi ökológiai célprogram esetében - szántó, gyep, ültetvény - a területazonosítási kérelemhez csatolni kell az ökológiai ellenőrző szervezet által kiállított igazolást arról, hogy a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban szereplő területek ökológiai gazdálkodásra történő átállási időpontja (év, hónap, nap) mikor kezdődött, mekkora ezen területek nagysága, valamint a szerződéskötésre 2009. szeptember 1-jéig sor került.

A szántóföldi növénytermesztés túzok, valamint kék-vércse élőhely-fejlesztési célprogramok esetében a területazonosítási kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az évelő szálas pillangós takarmánynövény vagy a vegyes szántóföldi növény termesztését választja a célprogramban.

A természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező a második gazdasági évtől kezdődően a ”Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési” vagy a „Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal” célprogramok előírásait kívánja-e betartani.

A kérelemhez nem kell mellékelni a mérési jegyzőkönyvet, azt a helyszíni ellenőrzés idején kell bemutatni. Mindemellett az MVH felszólíthatja a gazdálkodót a területmérési jegyzőkönyv másolati példányának meghatározott időtartamon belüli benyújtására.

Területméréskor a szántóföldi kultúrák és gyepterületek esetén a területen lévő fák, facsoportok kizárólag abban az esetben vehetők figyelembe a támogatás alapjául szolgáló mezőgazdasági terület vonatkozásában, ha az azok alatti területen a célprogram előírásoknak megfelelő gazdálkodás valósítható meg.

A területek beazonosítása kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként külön- külön történik az alábbiak figyelembe vételével:

- Szántóföldi célprogram csoportok esetében a szántóföldi zöldségnövénnyel és egyéb szántóföldi növénnyel borított egybefüggő területeket a táblaforgó beszámításával, egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni.

- A szántóföldi növénytermesztés túzok, valamint kék-vércse élőhely-fejlesztési célprogramok esetében az évelő szálas pillangós takarmánynövénnyel és a vegyes szántóföldi növénnyel borított területeket külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni.

- A gyepgazdálkodási célprogram csoportok esetében a kaszálót és a legelőt egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. Az állatok által használt állandó terelő, illetve felhajtó utak nem számíthatók be.

- Az ökológiai szántóföldi, valamint az ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztési célprogramok esetében a különböző ökológiai státuszú területeket külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni, és az alábbi bontás is szükséges ültetvények esetén.

- Az ültetvényekre vonatkozó célprogram csoport esetében az „Almatermésűek”, a „Csonthéjas és héjas”, a „Bogyós”, a „Szőlő”, valamint a „Vegyes” ültetvénycsoportokat külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni.

Ültetvények esetében:

a) a termesztés-technológia részeként értelmezhető művelt területeket hozzá kell számítani a jogosult területhez;

b) az ültetvény terület határainak megállapítása során:

ba) amennyiben az ültetvényt művelő utak veszik közre, (pl. gépek forgására biztosított területek) akár két oldalról akár négy oldalról a lombkorona középpontjától mért, legfeljebb a sortávolság fele, valamint művelő utak legfeljebb 3,5 méteres területe beszámítható;

bb) amennyiben nincsen művelő út az ültetvény körül, a lombkorona középpontjától mért, legfeljebb a sortávolság felének megfelelő terület számítható be;

bc) amennyiben az ültetvény körbekerített és határai rögzítettek (pl.: kerítéssel), a lombkorona középpontjától mért, legfeljebb a sortávolság fele, valamint legfeljebb 3,5 méteres terület számítható be;

bd) amennyiben az adott régió bevált mezőgazdasági gyakorlatának hagyományosan részét képező, legfeljebb 4 méter széles elemek (pl. teraszfalak, öntözőárkok) a terület részének tekintendők.

A jogosan igényelhető földterület az adott terület fizikai blokkon belüli azon része, amelynek kimérése során nem lehet figyelembe venni:

a) az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen elhelyezkedő nem művelt területeket (nádasok, tanyák, állattartó épületek, telepek, bozótos területek, facsoportok, amelyek alatt művelést nem folytatnak);

b) a nem művelő útnak használt utakat, valamint;

c) a 2003. június 30-án kultúrállapotban nem lévő, de időközben beművelt területeket.

A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, amennyiben szomszédos egy másik kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területtel, akkor a két kötelezettségvállalással érintett területnek jól láthatóan és egyértelműen elkülöníthetőnek kell lennie.

Az elkülönítés módjai:

· Eltérő növényi kultúra (eltérő hasznosítási kód),

· Eltérő növényfejlettségi állapot,

· Gyepek esetében a földfelszíntől számított 1-1,5 m magasságú, 15 cm átmérőjű akácfaoszlopok elhelyezése,

· Szántóföldi kultúra esetén 50-60 cm széles sáv a két kötelezettségvállalással érintett terület között.

Egyes szántóföldi növénytermesztési célprogramoknál előírásként szerepel, hogy egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha lehet. Két 75 ha-os tábla ugyanazon kultúra esetén akkor jól elkülöníthető és akkor fogadható el, ha a két tábla között legalább egy 0,3 ha bármely más kultúrával (más hasznosítási kóddal) fedett terület helyezkedik el.

A program teljesítése során csak a tábla területe, elhelyezkedése változhat, a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület nem változhat sem méretében, sem elhelyezkedésében a támogatási időszak teljes időtartama alatt. A mérés során tehát a célprogramba adott blokkban megjelölt területméretek szerepeljenek egységként.

A mérés során:

a) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület határán kell haladni;

b) amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület által teljesen körülvett, 0,01 hektárt meghaladó kivett terület van (összefüggő nádas, facsoport, épületek, tanya), úgy mindegyik teljes területét ki kell mérni, mert ezek a területek nem jogosultak támogatásra;

c) minden egyes terület lemérése során a rögzített koordinátáknak legalább 3 méteres pontosságúnak, és 3 méteres koordináta élességűnek kell lennie a valós helyzethez képest;

d) a mért földterület megadása kettő tizedes-jegyig szükséges;

e) a lemért földterületet legalább egy pontban jól láthatóan meg kell jelölni a terepen, hogy a támogatási időszak teljes időtartama alatt jól azonosítható legyen.

f) a mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A mérési jegyzőkönyv kötelező tartalma az alábbi:

- előzetesen támogatásra jogosult földhasználó neve és regisztrációs száma;

- AKG célprogram megnevezése;

- a mérést végző személy neve (majd a kinyomtatást követően aláírása illetve pecsétje);

- a mérés időpontjának rögzítése (év-hónap-nap, óra-perc);

- területnagyság megadása kettő tizedesjegy pontossággal;

- terület X(EOV), Y(EOV) koordinátáinak megadása;

- pontszámos területszámítási jegyzőkönyv;

- pontszámos területszámítási vázrajz (shape formátumban).

A mérési jegyzőkönyvet a gazdálkodónak és a mérést elvégző személynek is alá kell írni (pecsételni), s az eredeti példányt meg kell őrizni. Természetesen a mérést bárki - maga a gazdálkodó is - elvégezheti, amennyiben a pontosságot a mérések esetén biztosítani tudja.

Javasolt a műszer paramétereit, a gyártó igazolását a pontosság mértékéről, a méréskor észlelt műholdak számát, esetileg a pontosságot befolyásoló egyéb tényezők meglétét (magas műtárgyak, időjárási körülmény stb.) is regisztrálni.

A területazonosítási kérelmet jóváhagyó határozatban szereplő területek után igényelhető a koordináták bemérésének költsége, mely az első kifizetéssel egyidejűleg kerül juttatásra. Összege egyszeri 20 eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá a területazonosítási kérelmet jóváhagyó határozatban szereplő területek után hektáronként 2 eurónak megfelelő forintösszeg.

 

 

Összeállította: Agócs Bernadett – ÚMVP tanácsadó

Tel: 30/ 298-2322

E-mail: agocs.bernadett@agrarkamara.hu

Csatolmány helye:  Gazdahírek