2010. április 1-jétõl az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ munkavégzés lehetõségét az egyszerûsített foglalkoztatás keretében történõ munkavégzés váltja fel. A papíralapú adminisztrációt a gyorsabb és naprakész ellenõrzést lehetõvé tevõ elektronikus bejelentési kötelezettség, az alkalmi munkavállalói kiskönyvet pedig a formalizált (ún. blanketta-) munkaszerzõdés helyettesíti majd. Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig a munkaügyi kirendeltségeken kell leadni, a fel nem használt közteherjegyeket pedig azok átadásával és a vásárlást igazoló számla vagy egyéb okirat bemutatásával, személyesen vagy postai úton az állami adóhatóságnál 2010. szeptember 30-ig lehet visszaváltani.

 

Az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján azonban nem minden területen alkalmazhatók az egyszerûsített foglalkoztatás szabályai. Egyszerûsített munkaviszonyt természetes személy munkáltató kizárólag háztartási munkára, kiemelkedõen közhasznú szervezet pedig bármilyen jellegû munkára létesíthet. Ezeken túlmenõen egyszerûsített foglalkoztatás keretében végezhetõ mezõgazdasági, növénytermesztési, továbbá idegenforgalmi idénymunka, valamint bármilyen jellegû alkalmi munka is.

Korlátozó rendelkezés, hogy nem létesíthetõ egyszerûsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony olyan felek között, akik között a szerzõdés megkötésekor már a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony áll fenn, és nem módosítható munkaszerzõdés annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerûsített foglalkoztatás keretében alkalmazza. További megkötés, hogy a munkáltató a közeli hozzátartozóját háztartási munkára nem alkalmazhatja, illetve, hogy harmadik országbeli állampolgár (a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével) kizárólag mezõgazdasági idénymunka vagy háztartási munka keretében foglalkoztatható.

 

Formaszerzõdés és jelenléti ív

 

Az egyszerûsített munkaviszony a törvény 1. számú mellékletében foglalt formaszerzõdés megkötésével jön létre, amelyet fõszabály szerint írásba kell foglalni. Meghatározott esetekben azonban, – így, ha a határozott idõre szóló munkaviszony 5 naptári napnál rövidebb idõre jön létre, illetve, ha 30 napnál nem hosszabb idõtartamú növénytermesztési idénymunkáról van szó, és a munkavállaló a munkaszerzõdés írásba foglalását nem kéri –, a szerzõdést elég szóban megkötni. Ez esetben azonban a munkáltató – a háztartási munkára létesített jogviszony kivételével – köteles a törvény 2. számú mellékletében meghatározott adattartalommal két példányban jelenléti ívet vezetni, amelyet a munkavállalónak a munka megkezdésekor és befejezésekor minden nap alá kell írnia. A jelenléti ív egyik példányát a munka befejezésekor át kell adni a munkavállalónak, a másik példányt pedig a munkáltató köteles a tárgyévet követõ ötödik év végéig megõrizni.

Mivel jelenleg még nem kapható a nyomtatványboltokban sorszámozott 2 példányos jelenléti ív, így a 88/2010. (III.26.) Kormányrendelet rendelkezik, hogy 2010. június 30-ig nem büntethetõ a foglalkoztató, ha nem a törvényben foglalt tartalmú, szigorú számadású nyomtatványon vezetteti a jelenléti ívet. (de valamilyet vezetnie kell addig is)

 

Fizetési kötelezettség

 

Az egyszerûsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségre fõszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mezõgazdasági idénymunka esetén különbséget kell tenni a növénytermesztési idénymunka, valamint az egyéb mezõgazdasági idénymunkák (erdõgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazati) között. Az utóbbiak esetén csak határozott idõre lehet munkaviszonyt létesíteni, amelynek egybefüggõ idõtartalma nem haladhatja meg a 31 napot, egy naptári éven belül pedig a 90 napot.

A növénytermesztési idénymunkánál ugyanakkor a munkaviszony egybefüggõ idõtartalma - az elõzõtõl eltérõen - a 31 napot meghaladhatja, de éves szinten ekkor sem lépheti túl a 90 napot.

Ebben az esetben a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyezõ összegû közterhet köteles fizetni. Ezen felül a kifizetéssel összefüggésben további személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót nem terheli.

Fontos azonban kiemelni, hogy ez esetben a munkavállaló az egyszerûsített foglalkoztatás alapján kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsághoz a munkavállalónak – ha egyéb jogviszonya sem alapozza meg az igénybevételt – havonta 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

 

Abban az esetben pedig, ha a munkáltató legfeljebb évi 10.000 munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, akkor az elõzõekben foglaltak alkalmazása helyett választhatja azt is, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelõleget fizet. Ezt a választását minden évben május 15-éig (2010-ben kivételesen július 12-éig) köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni. A közteherelõleg összege a közteherelõleg-alap (a törvényben meghatározott speciális számítással megállapított elõlegalap) 12 százaléka. A befizetett közteherelõleg és a ténylegesen fizetendõ közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejûleg kell megfizetnie, illetve az esetleges többletet is a bevallással egyidejûleg igényelheti vissza.

Amennyiben pedig a munkavállaló másik tagállamban vagy másik államban biztosított, és ezt megfelelõ módon igazolja, akkor utána a munkáltató egyáltalán nem köteles közterhet fizetni.

 

Bejelentési és bevallási szabályok

 

Lényeges változás az is, hogy az alkalmi munkavállalói könyvbe tett bejegyzések helyett április 1-jétõl az állami adóhatósághoz kell az egyszerûsített foglalkoztatás tényét és a munkaviszonnyal kapcsolatos fõbb adatokat bejelenteni, mégpedig általában a munkavégzés megkezdése elõtt. Fontos azonban, hogy növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentést elegendõ a tárgyhónapot követõ hónap 12-éig megtenni.

A munkáltató a bejelentési kötelezettségének fõszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E jelû nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthetõ. 2010. július 1-jétõl pedig lehetõség lesz az SMS-ben történõ bejelentésre is.

 

A munkáltató az egyszerûsített foglalkoztatással összefüggõ adatokról általános szabály szerint havonta, a tárgyhónapot követõ hónap 12. napjáig köteles a ’08-as nyomtatványon bevallást benyújtani és ugyanezen idõpontig kell az adóelõleg- és a járulékfizetési kötelezettségének is eleget tennie.

 

	A	B
1.		Fajlagos munkaidő szükséglet óra/ha
2.	Gyümölcstermesztés
2.1	Gyümölcsfélék
2.1.1.	Bogyósok	1000
2.1.2	Csonthéjasok	700
2.1.3	Almatermésűek	700
2.1.4	Héjasok	200
3.	Zöldségtermesztés
3.1	Zöldségfélék
3.1.1	Zöldséghajtatás	4000
3.1.2	Intenzív szabadföldi zöldségtermesztés	700
4	Szőlőművelés
4.1	Szőlőületetvényben elvégzendő munkaműveletek
4.1.1	Metszés	100
4.1.2	Kötözés	40
4.1.3	Törzstisztítás, hajtásválogatás	40
4.1.4	Hajtásbefűzés, csonkázás, termésválogatás	90
4.1.5	Pótlás	20
4.1.6	Támberendezés javítás	20
4.1.7	Kapálás	100
4.1.8	Szüret	240
4.1.9	Szőlőművelés összesen	650
5	Dohánytermesztés	1000
6	Vetőmag termesztés	1000

A növénytermesztési idénymunkára vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó növénytermesztési termékek, valamint a közteherelõleg megállapításánál figyelembe veendõ fajlagos munkaidõ szükséglet:

 

 

Összeállította: Agócs Bernadett – ÚMVP tanácsadó

Tel: 30/ 298-2322

E-mail: agocs.bernadett@agrarkamara.hu