Természetvédelmi Terület

Kiskunsági Nemzeti Park területe

A Duna-Tisza közi homokhát kiskunsági részén szétszórt, főleg akác alkotta erdők között itt-ott egy-egy öreg tölgyes foltja tűnik elénk, ezek azonban mindig a különleges homokformákhoz, a barkánok tágas öbléhez, mély fekvésű homoki teknőkhöz kötődnek.

A szigetszerű állományok őshonosságát lágy szárú növényfajaik és cserjéik is bizonyítják.

Az Alföldön igen ritka ligeti perje mellett előfordul itt az erdei gyöngyköles, az erdei szálkaperje és a görcsös görvélyfű, és különösen érdekesek a Duna-Tisza közi homokháton élő ritka cserjefajok,  mint a tatárjuhar, az ostormén és a kányabangita,   a mogyoró, a  fagyal, a galagonya és a veres gyűrűsom jelenléte.

A szürke nyárral elegyes kocsányos tölgyek között feltűnik néhány nyír és különböző korú gyertyán.

Az utóbbiak mintegy negyven példányának fennmaradását a természetes felújulás biztosítja.

A terület a Natura 2000 hálózat része.

Koordináták: 46.980872

                        19.370025

Helyi jelentőségű védett terület

Kiskunsági Nemzeti Park területe

A Duna-Tisza közének legkiterjedtebb és fajokban leggazdagabb orchideásai a nemzeti parki törzsterülethez tartozó Peszér-Adacsi-réteken találhatóak, amiben nincs semmi meglepő, hiszen a Duna menti síkság és a homokhátság határán elhelyezkedő turjánvidéket mindig is gazdag növényvilág jellemezte.

A kunbaracsi rezgőpázsitos védett gyep átmenetet képez a kiszáradó és az üde láprétek között.

Legjellegzetesebb tavaszi növényei az orchideák, amelyeknek hazánkban több mint ötven faja ismert. Közülük ezen a területen a szúnyoglábú bibircsvirág, a pókbangó és a vitézvirág a leggyakoribb.

Az orchideák kétoldalt szimmetrikus virágjának minden porcikája a minél biztosabb megporzást szolgálja.

A virág két speciális alkotórésze közül az egyik a bibeoszlop, amely a bibe és a porzó összenövéséből jött létre, a másik a mézajak.

A fajonként igen eltérő formájú, színű és alakú mézajak több feladatot is ellát: csalogató illatanyagokat termelhet, megnyúlt sarkantyúszerű részében nektár gyűlhet össze, ám akár a megporzást végző rovarok leszállóhelyéül is szolgálhat.

A rovarok figyelmének felkeltésére a legkülönlegesebb módszert a bangófélék választották: mézajkaik mind alakjukat, mind színüket, mintázatukat és szőrözöttségüket tekintve méhekre emlékeztetnek.

Nem véletlen, hogy legfontosabb megporzóik a vadméhek, amelyek becsapása a virág által termelt illatanyagokkal válik teljessé.

A védett terület fenntartását biztosítja, hogy a kaszálás csak az orchideák magjának elszóródása után engedélyezett. Ám az is fontos, hogy az erre járó kirándulók ne szedjék csokorba ezeket a szép védett növényeket!

Szarvas bangó (Ophrys scolopax)

Család:kosborfélék

Familia:Orchidaceae

Magyarországon fokozottan védett.

Eszmei értéke: 100 000 Ft

További képek a fotógalériában.

Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea)

Család: kosborfélék

Familia:Orchidaceae

Magyarországon védett.

Eszmei értéke: 10 000 Ft

 További képek a fotógalériában

Pókbangó (Ophrys sphegodes)

Család:kosborfélék

Família: Orchidaceae

Magyarországon fokozottan védett.

Eszmei értéke:100.000 Ft

További képek a fotógalériában.

Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis)

Család:kosborfélék

Familia: Orchidaceae

Magyarországon védett.

Eszmei értéke: 10.000 Ft

 További képek a fotógalériában.

  Agrárkosbor (Orchis morio)

Család:kosborfélék

Familia: Orchidaceae

Magyarországon védett.

Eszmei értéke:10.000Ft

Helyi jelentőségű védett terület

Kiskunsági Nemzeti Park területe

Kunbaracs külterületének nagy része a Duna-Tisza közi turjánvidéken fekszik, amelynek legértékesebb összefüggő részei ma nemzeti parki területek. A kisebb kiterjedésű, viszonylag érintetlen térségeket a helyi önkormányzat alapos felméréseket követően nyilvánította védetté.

A kormos csátés üde láprét maradványa, a Hajó-lapos hosszan elnyúló alakjáról kapta a nevét, a szélein megjelenő boróka a - közeli hátságról származó - felszíni homokborítást jelzi.

A valamikor jellemző enyves éger napjainkra csak kisebb újulatban maradt fenn, az aljnövényzetben a kékperje és a rezgőpázsit az állományalkotó.

A kékperje és az árvalányhajfélék tömeges megjelenése is mutatja, hogy a terület kiszáradó kékperjés láprétté és sztyepprétté alakul át.

A lágyszárúak közül az orchideák érdemelnek említést, valamint az elmúlt évek botanikai kutatásainak eredményeként előkerült fürtös homokliliom.

A szinte az egész vegetációs időszakban dúsan virágzó növényeknek köszönhetően számos ritka lepkefaj is előfordul az ex lege védett Hajó-lapos helyi jelentőségű természetvédelmi területen, amely egyben a Natura 2000 hálózat része is.

Koordináták: 46.976190

                        19.391593