WWW.KUNBARACS.HU

Kunbaracs Község hivatalos honlapja

Kunbaracs
 

 

 

Turisztikai kisfilm Kunbaracsról
 

Telepũlési értéktár

Telepũlési értéktár
 

Kpeslap
 

 

 

Helyi Esélyegyenlõségi Program
 

Látogatók
Összes: 3182557
Ma: 132 Tegnap: 432 
Számláló indítva: 2010.12.01.
Online:3
 

Tartózkodási hely: Településünkről / Ökoturizmus

Gyertyános-tölgyes
date 2012-05-30

Természetvédelmi Terület

Kiskunsági Nemzeti Park területe

A Duna-Tisza közi homokhát kiskunsági részén szétszórt, főleg akác alkotta erdők között itt-ott egy-egy öreg tölgyes foltja tűnik elénk, ezek azonban mindig a különleges homokformákhoz, a barkánok tágas öbléhez, mély fekvésű homoki teknőkhöz kötődnek.

A szigetszerű állományok őshonosságát lágy szárú növényfajaik és cserjéik is bizonyítják.

Az Alföldön igen ritka ligeti perje mellett előfordul itt az erdei gyöngyköles, az erdei szálkaperje és a görcsös görvélyfű, és különösen érdekesek a Duna-Tisza közi homokháton élő ritka cserjefajok mint a tatárjuhar, az ostormén és a kányabangita,   a mogyoró, a  fagyal, a galagonya és a veres gyűrűsom jelenléte.

A szürke nyárral elegyes kocsányos tölgyek között feltűnik néhány nyír és különböző korú gyertyán.

Az utóbbiak mintegy negyven példányának fennmaradását a természetes felújulás biztosítja.

A terület a Natura 2000 hálózat része.

Koordináták: 46.980872

                        19.370025

Gyertyános-tölgyes


Borókás buckák
date 2011-11-17

Helyi jelentőségű védett terület

Kiskunsági Nemzeti Park területe


A geomorfológiai szempontból igen értékes, gazdag formakincsű buckás terület meszes homoktalaján a Kárpát-medencére jellemző növény- és állattársulások alakultak ki, a sok endemikus, bennszülött növényfajnak otthont adó nyílt homokpusztagyep nyáras-borókásokkal váltakozik.

A jellemző lágyszárúak közé tartozik a naprózsa, a homoki csenkesz, a kései szegfű, a buglyos fátyolvirág, a borzas len és a báránypirosító - amelynek gyökere a színezőanyagként használatos piros alkanint tartalmazza - valamint a szürkészöld csomókat alkotó homokviola, a homoki kikerics, a fekete kökörcsin, a deres fényperje és a pusztai kutyatej.

A rikító sárga virágú naprózsa sokszor egymaga növi be a homokfelszínt, a kis félcserje gyökerei akár két méter mélyre is lehatolnak.

A buckák állatvilágát tekintve különleges értékeket inkább a gerinctelenek között találunk, a pusztai hangyaleső, a sutabogár vagy a homoki futrinka előfordulása mindenképpen említést érdemel.

A gerincesek közül a barna ásóbéka és a homoki gyík tartozik az érdekesebb fajok közé.

 

 


Orchideás
date 2013-06-18

Helyi jelentőségű védett terület

Kiskunsági Nemzeti Park területe

A Duna-Tisza közének legkiterjedtebb és fajokban leggazdagabb orchideásai a nemzeti parki törzsterülethez tartozó Peszér-Adacsi-réteken találhatóak, amiben nincs semmi meglepő, hiszen a Duna menti síkság és a homokhátság határán elhelyezkedő turjánvidéket mindig is gazdag növényvilág jellemezte.


A kunbaracsi rezgőpázsitos védett gyep átmenetet képez a kiszáradó és az üde láprétek között.

Legjellegzetesebb tavaszi növényei az orchideák, amelyeknek hazánkban több mint ötven faja ismert. Közülük ezen a területen a szúnyoglábú bibircsvirág, a pókbangó és a vitézvirág a leggyakoribb.


Az orchideák kétoldalt szimmetrikus virágjának minden porcikája a minél biztosabb megporzást szolgálja.

A virág két speciális alkotórésze közül az egyik a bibeoszlop, amely a bibe és a porzó összenövéséből jött létre, a másik a mézajak.

A fajonként igen eltérő formájú, színű és alakú mézajak több feladatot is ellát: csalogató illatanyagokat termelhet, megnyúlt sarkantyúszerű részében nektár gyűlhet össze, ám akár a megporzást végző rovarok leszállóhelyéül is szolgálhat.

A rovarok figyelmének felkeltésére a legkülönlegesebb módszert a bangófélék választották: mézajkaik mind alakjukat, mind színüket, mintázatukat és szőrözöttségüket tekintve méhekre emlékeztetnek.

Nem véletlen, hogy legfontosabb megporzóik a vadméhek, amelyek becsapása a virág által termelt illatanyagokkal válik teljessé.


A védett terület fenntartását biztosítja, hogy a kaszálás csak az orchideák magjának elszóródása után engedélyezett. Ám az is fontos, hogy az erre járó kirándulók ne szedjék csokorba ezeket a szép védett növényeket!

 

Szarvas bangó (Ophrys scolopax)

Család:kosborfélék

Familia:Orchidaceae

Magyarországon fokozottan védett.

Eszmei értéke: 100 000 Ft

 

Orchidea          Orchidea          Orchidea

További képek a fotógalériában.

 

Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea)

Család: kosborfélék

Familia:Orchidaceae

Magyarországon védett.

Eszmei értéke: 10 000 Ft

Orchidea          Orchidea

 További képek a fotógalériában

Pókbangó (Ophrys sphegodes)

Család:kosborfélék

Família: Orchidaceae

Magyarországon fokozottan védett.

Eszmei értéke:100.000 Ft

          

További képek a fotógalériában.

Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis)

Család:kosborfélék

Familia: Orchidaceae

Magyarországon védett.

Eszmei értéke: 10.000 Ft

 Vitézvirág  Vitézvirág  Vitézvirág

 További képek a fotógalériában.

  Agrárkosbor (Orchis morio)

Család:kosborfélék

Familia: Orchidaceae

Magyarországon védett.

Eszmei értéke:10.000Ft

Agrárkosbor       Agrárkosbor       Agrárkosbor


Baracsi-kaszálók
date 2016-07-26

Helyi jelentőségű védett terület

Kiskunsági Nemzeti Park területe

A mintegy nyolcvanhektáros terület a rekettyefüzes, keményfás ligeterdőkkel tarkított láprétek, valamint a homokbuckás, homoki gyepes élőhelyek átmeneti zónája, így a mélyebb fekvésű, kiszáradó láprétekre jellemző orchideák és a nyílt homoki gyepek növényfajai itt egymás mellett fordulnak elő.

A homokkal fedett részeken a számos zuzmó- és mohafajon kívül néhány gombával is találkozhatunk. Utóbbiak egyik érdekes képviselője a csak néhány centiméter nagyságú nyeles pöfeteg, amelynek lisztszerű spóráját a pusztai szél hordja szét a gömb alakú termőtest tetejének felrepedését követően.

Míg a galagonyásokban és bokrosokban a sokféle énekesmadarat, addig a nyílt homokfelszíneken - főleg ott, ahol sok a talajlakó hangya - a hangyalesők tölcséreit figyelhetjük meg.

Kedvező csapadékviszonyok esetén - elsősorban tavasszal - a kaszálók hosszabb időre tocsogóssá válnak, ilyenkor a vonuló partimadarak nagy csapatai - táplálék után kutató bíbicek, nagy godák, cankók - lepik el a rétet.

Bár a területre viszonylag nehéz rábukkanni, a Kunbaracs környékén járóknak mindenképpen érdemes egy sétát tenni itt, ahol a hamisítatlan kiskunsági táj sajátos hangulatában gyönyörködhetnek.

Az ex lege védett Baracsi-kaszálók helyi jelentőségű természetvédelmi terület egyben a Natura 2000 hálózat része is.

koordináták: 47.007785

                       19.326823

Baracsi-kaszálók

 

Baracsi-kaszálók

mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) 

Baracsi-kaszálók

szibériai nőszirom (Iris sibirica)


Hajó-lapos
date 2012-05-30

Helyi jelentőségű védett terület

Kiskunsági Nemzeti Park területe

Kunbaracs külterületének nagy része a Duna-Tisza közi turjánvidéken fekszik, amelynek legértékesebb összefüggő részei ma nemzeti parki területek. A kisebb kiterjedésű, viszonylag érintetlen térségeket a helyi önkormányzat alapos felméréseket követően nyilvánította védetté.


A kormos csátés üde láprét maradványa, a Hajó-lapos hosszan elnyúló alakjáról kapta a nevét, a szélein megjelenő boróka a - közeli hátságról származó - felszíni homokborítást jelzi.

A valamikor jellemző enyves éger napjainkra csak kisebb újulatban maradt fenn, az aljnövényzetben a kékperje és a rezgőpázsit az állományalkotó.

A kékperje és az árvalányhajfélék tömeges megjelenése is mutatja, hogy a terület kiszáradó kékperjés láprétté és sztyepprétté alakul át.

A lágyszárúak közül az orchideák érdemelnek említést, valamint az elmúlt évek botanikai kutatásainak eredményeként előkerült fürtös homokliliom.

A szinte az egész vegetációs időszakban dúsan virágzó növényeknek köszönhetően számos ritka lepkefaj is előfordul az ex lege védett Hajó-lapos helyi jelentőségű természetvédelmi területen, amely egyben a Natura 2000 hálózat része is.

Koordináták: 46.976190

                        19.391593

 

 

Hajó-lapos

Hajó-lapos


Hosszú-láp
date 2013-05-07

Helyi jelentőségű védett terület

Kiskunsági Nemzeti Park területe

A hosszan elnyúló védett terület északi része szinte állandó vízborítású láp, ahol a nádas, valamint a zsombéksásos, a pangó vizekkel borított lápok növénytársulása a jellemző.

A déli részen kiszáradó lápréteket, sokfelé rekettyefűzbokrokat, fehér nyárakat figyelhetünk meg, egy helyütt kőrises ligeterdő maradványai láthatóak.

Az aljnövényzetben a láprétek tipikus növényfajai, a mocsári lednek, a mocsári aggófű, a gyíkpohár, a szúnyoglábú bibircsvirág és a mocsári kosbor díszlenek.


A Dabason 1859-ben megtalált, gyűjtőjéről elnevezett bennszülött ritkaság, a Metelka-medvelepke a nagy lecsapolásokat követően szinte teljesen eltűnt a turjánvidékről, ám a Hosszú-lápon bizonyítottan előfordul.

A terület másik érdekes állatfaja a nedves réteken rejtőzködve élő, ritkán szem elé kerülő haris. Fokozottan védett madarunk jelenlétéről rendszerint a hímek recsegő, harsogó hangja árulkodik. Erre elsősorban hajnalban vagy este és éjszaka figyelhetünk fel az ex lege védett Hosszú-láp helyi jelentőségű természetvédelmi területen, amely egyben a Natura 2000 hálózat része is.

Koordináták: 47.023360

                        19.366970

Hosszú-láp

Hosszú-láp


Petőfi Túrakör Kunbaracson
date 2012-03-12
A Petőfi Túrakör Kunbaracson
TÚRA A GÖRÖGÖK-HOMOKJÁN

Időpont: 2012. január 15. vasárnap
Útvonal: Kunbaracs - Gyertyános-tölgyes - Csonka-kereszt - Görögök-homokja - Bú-hegy - Kunbaracs
Táv: 15 km