WWW.KUNBARACS.HU

Kunbaracs Község hivatalos honlapja

Kunbaracs
 

 

 

Turisztikai kisfilm Kunbaracsról
 

Telepũlési értéktár

Telepũlési értéktár
 

Kpeslap
 

 

 

Helyi Esélyegyenlõségi Program
 

Látogatók
Összes: 3543289
Ma: 668 Tegnap: 2677 
Számláló indítva: 2010.12.01.
Online:5
 

Tartózkodási hely: Híreink / Gazdahírek / Gazdahírek / Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásai

Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásai
date 2011-03-24

Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szól.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak be kell tartania.

A nitrátérzékeny területek már nem településenként, hanem MePAR blokkok szerint vannak lehatárolva.

A következőkben a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásai közül ismertetek néhányat.

 

I. 1. Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is.

 

2. Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.

 

3. Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.

 

4. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.

II. 1. A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki:

a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;

b) szervestrágya:

ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,

bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,

bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

 

2. Az 1.b) pontban meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be.

 

III. 1. A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.

 

2. A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.

 

3. A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében:

a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak,

b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek,

c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás,

d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell.

 

4. Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg a jogszabályban előírtak szerint használható fel.

 

5. A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni.

 

6. Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE.

 

7. Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni.

 

 

IV. 1. Állattartó telepen képződött trágyát trágyatárolóban kell gyűjteni A jogszabályban foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes felügyelőségnek bejelenti és igazolja, és ezt a rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.

 

2. Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat.

 

3. Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.

 

4. A hígtrágyatároló kapacitását 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.

 

5. Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.

 

6. Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására.

 

7. Ha mélyalmos tartás esetén képződött trágya, illetve karámföld a jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges.

 

8. A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.

 

9. Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.

 

10. Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető.

 

 

V. 1. Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:

a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,

b) november 15.-április 1. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán.

 

2. Az 1. pontban foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van, illetve felszíni víz nincs 100 m távolságon belül.

 

3. Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható.

 

4. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani.

 

5. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

 

Összeállította: Agócs Bernadett – ÚMVP tanácsadó

Tel: 30/298-2322

E-mail: agocs.bernadett@agrarkamara.hu

Csatolmány helye:  Gazdahírek