WWW.KUNBARACS.HU

Kunbaracs Község hivatalos honlapja

Kunbaracs
 

 

 

Turisztikai kisfilm Kunbaracsról
 
Telepũlési értéktár
 

Kunbaracsi harangtorony

Get the Flash Player to see this player.


Kpeslap
 

 

 

Helyi Esélyegyenlõségi Program
 

Látogatók
Összes: 2705362
Ma: 582 Tegnap: 601 
Számláló indítva: 2010.12.01.
Online:4
 

Tartózkodási hely: Híreink / - (2014 archív) / MAÉT TÁJÉKOZTATÓ

MAÉT TÁJÉKOZTATÓ
date 2014-03-12

Az 1848-as  ESEMÉNYEK ÉS A MAGYAR GAZDATÁRSADALOM.

Az 1848. március 15-i 12 pont, azaz a „Mit kívánt a magyar nemzet?” c. kiáltvány egyik legnagyobb hatású tásadalmi-politikai követelése volt a 7. pont. amely így szólt:” Úrbéri viszonyok megszüntetése”.A kurta, határozott névelőt mellőző mondat a Kárpát medence 12 milliós lakossága lakossága 80%-a számára a feudális kötöttségektől történő megszabadulást jelentette! Máigható óriási jelentőségű esemény volt.

1. Kossuth szerepe
Nem kap elég publicitást, hogy mi volt Kossuth szerepe a bécsi és s pesti forradalomban.
Kossuth 1848. március 3-án egy nagy beszédet mondott Pozsonyban az alsótábla előtt, amelyben összegezte a polgári átalakulás legfontosabb teendőit:Ezt németre fordítva azonnal sokszorosították és a bécsi ifjúság körében terjesztették A március 13-án kitört bécsi forradalom egyik felolvasott és a tömegeket mozgósító irománya lett. A bécsi forradalom kitörése pedig Pesten azonnali cselekvésre indította a márciusi ifjakat.
Kevesen tudják, hogy Kossuthnak jelentős szerepe volt a 12 pont megfogalmazásában. Az Ellenzéki Kör tagjai megvitatván Kossuth nevezetes március 3-i beszédét megbízásukból március 5-én Pozsonyban érkezett Irányi Dániel, aki Kossuth-al egyeztetett a követelésekről és a követendő taktikáról. Az egyeztetett javaslatokat Pesten az Ellenzéki kör maradéktalanul elfogadta, és ezek alapján készült a 12 pont.
Azaz a 12 pont Kossuth elveit tartalmazta.
A március 15 forradalom  kikényszerítette a feudális társadalmi rend bukását, és az új,  a szabadságjogokon alapuló társadalom létrejöttét.
A pesti forradalom hatására , továbbá arra a hírre,hogy „Petőfi már negyvenezer paraszttal állomásozik Rákoson”- március 18-án az országgyűlés mindkét táblája Kossuth erőteljes felszólítására  kimondta a jobbágyfelszabadítást. Batthyány pedig, mint miniszterelnök az igen feszült közhangulat csillapítására, az uralkodó jóváhagyását meg sem várva, március 23-án körlevélben tájékoztatta erről a megyéket. Ezáltal a jobbágyfelszabadítás visszafordíthatatlanná vált.

2. Mit jelentett az „Úrbéri viszonyok megszüntetése”?
Az újkori feudalizmusban a mezőgazdasági terület túlnyomó többségét kitevő nemesi birtokon háromféle jogállású földet különböztettek meg: úrbéres, allodiális (másként majorsági) és közös használatú területet.
A felszabaduló jobbágyság az úrbéri tabellákban összeírt telki állományt, azaz az úrbéres földet kapta szabad tulajdonul, továbbá a házuk telkét. A jobbágyfelszabadításkor a kb. 7-800 ezer telkes jobbágy család jutott ingyenesen földtulajdonhoz és ezekből alakultak ki a kis-, és közép és paraszti gazdaságok. Lélekszámra ez összesen 4—4, 5 millió főt jelentett.
A gazdaságok száz éven át fejlődtek, erősödtek, és  a gazdák meghatározó részét képezték a nemzetnek gazdasági, kulturális téren egyaránt
A szintén felszabadított kb. 8-900 ezer zsellércsalád (úrbéres telek nélküliek) megkapták a kb. 1 holdas beltelküket, továbbá szőlő-, irtványföld tulajdonhoz juthattak, földterületből részesülhettek a közös legelő és erdő szétosztásakor. Ez összesen kb. 5 miilió főt érintett. Szabad munkaerővé váltak. Munkaerejüket az iparnak kellett volna felszívni, de ez lassú volt.

Az országgyűlés eltörölte a feudális szolgáltatásokat: a robotot, a földesúri adókat, a terményjáradékot, a pénzjáradékot, valamint a dézsmát. Ezen kívül mivel jobbágyokból/zsellérekből mostmár állampolgárokká váltak s így részesültek a polgári jogokban: megszűnt az úriszék, kimondatott a közteherviselés, választójogot kaptak, stb.

A törvények a jobbágyok között nemzetiségre, illetve vallásra nézve semmiféle megkülönböztetést nem tartalmaztak. Továbbá mindent megadtak amit akkor lehetett.
A Kárpát-medencei jobbágyfelszabadítás a leghaladóbb volt Európában. Eredményeként létrejöttek az önálló árutermelő paraszti gazdaságok tömegei a régióban. Ez elősegítette a XIX. század-végi igen jelentős fejlődést, különösen az ipar, a közlekedés, valamint a kultúra területén, és ez által megalapozta a teljes térség mai európai felzárkózását. Megindult a szabad föld- és hitelforgalom, korszerűsödött ;az adórendszer, a közigazgatás, jogszolgáltatás
A parasztpolgárok gazdaságai ,1848 eredményeként, száz éven át fejlődtek, erősödtek, és  a gazdák meghatározó részét képezték a nemzetnek gazdasági, kulturális téren egyaránt.

Ez a folyamat 1949-89 között a totális kollektivizálással megszakadt.
A rendszerváltozás után a gazdatársadalom újra éledt, és napjainkban bővebb tartalommal felerősödik, és korszerűsödik.