2013-03-07

Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával korábban a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltségnek (vagy tűzoltóságnak) be kell jelenteni. A bejelentést lehetőleg írásban, kell megtenni, de ha erre nem volt lehetőség, úgy elfogadható a telefonon történő bejelentés is. Az írásban történő bejelentést, úgy kell megtenni, hogy az a tervezett tűzgyújtást megelőzően 24 órával előbb beérkezzen a kirendeltségre. Ezzel csökkenthető a téves tűzriasztások száma és mérsékelhetők a felesleges vonulások okozta plusz költségek.
TŰZGYÚJTÁSI TILALOM elrendelése idején TILOS az avar-, a tarló-, a legelő-, a nád és a növényi hulladék égetése!
A tűzgyújtási tilalom fennállásáról tájékozódhat a tűzoltóságokon, valamint a polgármesteri hivatalokban is.
A tarlóégetést a legelőkön, a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen.
A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.
Az égetéshez csak a tarlómaradványok, valamint a legelőkön található száraz fű használhatók fel.
A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
A cséplési hulladékok, így pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők.
Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Ennek érdekében:
- A tarlót vagy az érintett területet az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani,
- A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
- A tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
- A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott (lapátok, parázscsapók, vízzel teli háti permetező), megfelelő létszámú, a tűzjelzés szabályaira is kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni,
- Az égetés helyszínén tűzjelzésre alkalmas eszközt (mobil telefon kell készenlétben tartani)
- Az égetés helyszínén legalább egy traktort ekével ellátva a helyszínen készenlétben kell tartani,
- A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani,
- Erős szélben TILOS tarló –vagy növényi hulladékot égetni!
- Ha az égetés közben erős szél támad a tüzet azonnal el kell oltani.
FONTOS, hogy a tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Amennyiben a tűz ellenőrizetlenné, válik, vagy bárki tüzet észlel haladéktalanul köteles tűzjelzést adni a 105-ös telefonszámon a katasztrófavédelem ügyeletének.

A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén annak súlyosságát és következményeit mérlegelve a felelőssel szemben a katasztrófavédelmi kirendeltség 100.000 - 3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot kell ki szabni, melynek megfizetése a büntetőjogi, ill. a polgári felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól nem mentesít.
A hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól
A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 27. § (1) és (3) bekezdésével elrendelt általános tilalom. A szabályozás (1) bekezdése egyrészt általános jelleggel megtiltja hulladék nyílt téri égetését, valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.
A fentiekben meghatározott főszabály alól kivételt engedve a következő jogszabályok teszik lehetővé a növényi hulladék égetését:
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a védett és fokozottan védetté nyilvánított életközösségekre (pld. védett növénytársulások) vonatkozóan a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet állapít meg speciális szabályokat. A bekezdésben hivatkozott kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése értelmében az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges: a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A hivatkozott jogszabály 4. § b) pontjában foglalt fogalom-meghatározás szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek.
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit (vágástéri hulladék égetése, tűzrakó helyen kialakított tűz, mészégető, faszénégető) szabályozza.  Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Etv. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 48. § (4) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.
A hatályos jogi szabályozás áttekintésénél ki kell emelni a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 606. §-át, amely a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályait foglalja össze. E szabályok határozzák meg a tűzvédelem anyagi feltételeit.
Jogszabályi környezet:
- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
- 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
- 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról
- 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről és az erdő védelméről
- 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről
- 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

Kecskemét Katasztrófavédelmi Kirendeltség (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 4.)
Tel.: 76/502-810, Fax: 76/502-820
e-mail: kecskemet.HOT@katved.gov.hu

Kecskemét Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (Tel.: 76/502-810, Fax: 76/502-820)
(6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 4.)

Kiskunfélegyháza Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (Tel./Fax: 76/463-444)
(6100 Kiskunfélegyháza, Csongrádi utca 21.)
 
 Ágasegyháza  Fülöpjakab  Kunpeszér  Petőfiszállás
 Apostag  Gátér  Kunszállás  Szabadszállás
 Ballószög  Helvécia  Kunszentmiklós Szalkszentmárton
 Bugac  Jakabszállás  Ladánybene  Szentkirály
 Bugacpusztaháza  Kecskemét  Lajosmizse  Tass
 Dunaegyháza  Kerekegyháza  Lakitelek  Tiszaalpár
 Dunavecse  Kiskunfélegyháza  Nyárlőrinc  Tiszakécske
 Felsőlajos  Kunadacs  Orgovány  Tiszaug
 Fülöpháza  Kunbaracs  Pálmonostora  Városföld